Az elmúlt években az egészséget szolgáló táplálkozásnak egyre nagyobb jelentősége van az egyén életminőségének alakításában, ezzel a témával kapcsolatban egyre több cikk jelenik meg, közülük kiemelten fontosak a hiteles információforrásokon alapuló tanulmányok.

Ezek alapján napjainkban már egyre jobban igaz a Hippokratészi mondat:
„Mindennapi ételed legyen mindennapi orvosságod!”

Pre- és probiotikumok

 

A tudatos, átgondolt táplálkozással a betegségek 30-35%-a, megfelelő életvitellel pedig akár 70%-a megelőzhető lenne, amely nagyszerű lehetőség az egyén jó életminőségének tekintetében.

Manapság a táplálkozás és egészségtudomány területén igen fontos és kiemelt figyelmet érdemelnek a pre- és probiotikumok, az alacsony glikémás indexel rendelkező táplálékok, a rostok és fehérjék fogyasztásával összefüggő jótékony egészségügyi hatásmechanizmusokat leíró tanulmányok.

Néhány éve a „funkcionális élelmiszer” kifejezés fogalma jelentős szerepet kapott a táplálkozástudomány terén.
Funkcionális élelmiszernek az tekinthető, amely a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az egészségére pozitív hatást gyakorol és bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát csökkenti.
Ilyen jótékony tulajdonságokkal rendelkeznek a prebiotikumok, probiotikumok és a szimbiotikumok.

Szervezetünk normál működésének szinte az egyik legfontosabb szükségletét képezik a prebiotikumok, amik olyan természetes, nem emészthető táplálék összetevők, amelyek a vastagbélben képesek a szervezet számára előnyös tulajdonságú probiotikumok szaporodását serkenteni. Segítik a zsírok lebontását és egyes ásványi anyagok hatékonyabb felszívódását mindeközben pedig gátolják a káros baktériumok megtapadását és elszaporodását a bélrendszerben, ezzel hozzájárulva a szervezet megfelelő működéséhez, védekezőképességéhez és immunitásához.

A prebiotikumok fogyasztását követően jelentősen, de az alkalmazott mennyiségtől függően megnő a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok azaz a jótékony hatású probiotikumok aránya a vastagbél flórában.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek hozzájárulnak a bélflóra egészséges fenntartásához, valamint fontos funkciót töltenek be az emésztésben, a koleszterin anyagcseréjében és a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásában.
Az emberi szervezetben, vagyis velünk együtt élő baktériumpopulációk és mikrobák a tápcsatorna szakaszaiban eltérő mennyiségben vannak jelen, legtöbb belőlük a vastagbélben található. Vizsgálati eredmények kimutatták, hogy bár a belekben élő baktériumpopulációk meglehetősen stabil összetételűek, amit még akár napi szinten is jelentősen befolyásolhat a választott étrend. A vastagbél baktériumflórájának kedvező irányba történő módosítására elsősorban az élő mikroorganizmusok azaz probiotikumok szervezetbe juttatása kínálna lehetőséget.

Napjainkra számos áttekintő tanulmány széleskörűen összefoglalta a kedvező élettani hatású probiotikumok, közülük is a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok táplálékhoz történő hozzáadásával gyűjtött tapasztalatait.

A probiotikumok alkalmazását a gyakorlatban jelentősen megnehezíti, hogy naponta többmilliárdnyi élő mikroorganizmust kellene a szervezetbe juttatni ahhoz, hogy a vastagbél általuk történő hasznos kolonizációja folyamatosan fenntartható legyen, valamint nehéz biztosítani azt, hogy az élelmiszerekben a mikroorganizmusok száma a tárolás során ne csökkenjen.

A prebiotikumok fogyasztása a probiotikumok vagyis az élő mikroorganizmusok használatából adódó nehézségeit küszöbölik ki.
A prebiotikumok olyan, nem emészthető (élettelen) táplálék összetevők, amelyek kémiailag változatlan formában eljutnak a vastagbélbe és ott képesek a szervezet számára előnyös tulajdonságú probiotikumok, elsősorban éppen a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok szaporodását elősegíteni.
Tehát, ha a vastagbél flóráját alkotja némi probiotikum is, akkor a prebiotikus élelmiszer fogyasztás hatására a hasznos Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok szaporodása megindul.
Ezt követően már a folyamatos prebiotikus készítmények rendszeres fogyasztása fenntartja a jótékony bélflóra állapotát.

Kémiai szerkezetüket tekintve a prebiotikumok összetett szénhidrátok, amelyek közül a legfontosabbak a frukto-oligoszacharidok (inulin) és a galakto-oligoszacharidok (laktulóz).

Tudni kell azonban, hogy az összetett szénhidrátoknak csak kis része prebiotikus hatású, ugyanis a vastagbélben megnyilvánuló prebiotikus hatás létrejöttének alapfeltétele, hogy a molekula sértetlen formában jusson el a vastagbélbe, azaz ellenálljon a gyomorban és a vékonybélben lezajló emésztési folyamatoknak.

A kutatási eredmények igazolják, hogy a prebiotikus hatású oligoszacharidok (inulin és a laktulóz) még 20 órás emésztést követően is gyakorlatilag változatlan kémiai formában voltak azonosíthatóak a kísérleti rendszerben, míg a prebiotikus hatással nem rendelkező szénhidrátok teljes mennyiségében elemi építőköveire esetek szét.

Említésre került, hogy a prebiotikumok szervezetre gyakorolt hatása függ az elfogyasztott mennyiségtől.
A kutatási eredmények szerint napi 2,5 g frukto-oligoszacharid fogyasztása nem volt hatással, míg 5 g/nap mennyiség mellett a Bifidobaktériumok arányának szignifikáns megnövekedése volt észlelhető. A prebiotikus hatás még kifejezettebb napi 10 g frukto-oligoszacharid fogyasztása mellett, viszont a mennyiség napi 20 g-ra történő emelése már nincs további hatással a bél baktériumflórájára.
A probiotikumok élő, a bél szempontjából releváns mikroorganizmusok (Lactobacillusok, Bifidobakteriumok), amelyek mint láttuk megfelelő mennyiségben történő fogyasztás esetén a hagyományos tápanyagokat meghaladó mértékben gyakorolnak jótékony hatást az egészségre úgy, hogy képesek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, miközben visszaszorítják a szervezetet megbetegítő bacillusok, baktériumok szaporodásának lehetőségét.
Viszont magas arányban szükséges jelenlétük, ezért és az átmeneti kolonizációjuk miatt csak rendszeres bevitel mellett várható el tőlük jótékony hatás.

A szimbiotikum a pre- és probiotikumok együttesét jelenti, ahol ez a két jótékony hatás egymást segítve összeadódik.
A bélflóra fő feladata a kórokozókkal szemben nyújtott védelem és az immunrendszer megfelelő szinten való tartása. Amennyiben a bélflóra egyensúlya oly módon felborul, hogy a kártékony baktériumok túlzott mértékben elszaporodnak akkor célszerű pro- és prebiotikumokat fogyasztani az egyensúly helyreállítása végett.
Tehát a pre- és probiotikumok az egészség célzott karbantartását és helyreállítását szolgálják, alkalmasak megelőzésre, a szervezet egyensúlyának támogatására, erősítésére, a diszkomfort állapotok megszüntetésére.

A szervezet ellenállóbbá tétele érdekében érdemes fogyasztani őket, mert végső soron egy jobb életminőséget tesznek lehetővé, célzott alkalmazásuk hatékony az egészségesek és a betegek táplálásában egyaránt.

A probiotikumok megtalálhatók az állati eredetű tejtermékekben, legfőképpen a célzottan probiotikus jelleggel készített joghurtokban. Lényeges a különbség és a probiotikus joghurt nem összekeverendő az élőflórás joghurttal! Az élőflórás joghurtok nem rendelkeznek probiotikus tulajdonságokkal, mert a bennük lévő kultúrák csak a gyomorig jutnak, ott a gyomorsav elpusztítja őket. Az élőflórás joghurtok alkalmasak az emésztés megkönnyítésére, de a probiotikumok szaporodását nem serkentik mivel a probiotikum csak a vastagbélben képesek szaporodni, csak az értékesebb probiotikus joghurtban lévő kultúrák jutnak el a vastagbélig.
Viszont a joghurtok esetében a fent már említett tárolási problémákkal számolni kell.

Legnagyobb biztonsággal a patikákban és bioboltokban beszerezhető fagyasztva szárított por vagy tabletta formájában lévő, minél több féle probiotikus kolóniát tartalmazó készítmények ajánlottak. Évente néhány alkalommal, legfőképpen a téli időszakban valamint fertőzéses megbetegedések és antibiotikumos kezelést követően érdemes kúraszerűen probiotikumokat fogyasztani prebiotikus jellegű táplálékokkal együtt a helyes bélflóra kialakítása érdekében.

Banaban-bio-kokuszcukor-500g_400_400

 

 

Prebiotikus jellegű táplálékok
zöldségek: csicsóka, cikória, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, bab-és borsófélék, lencse, szója, zöldborsó, zöldbab, zöldségfélék, gyökérfélék, sárgarépa
gyümölcsök: banán, alma, citrusfélék, barack, szilva, ribiszke
gabonák: teljes kiőrlésű zab, búza, köles, hajdina

A fenti csoportok egyikébe sem igazán sorolható be, de prebiotikus tulajdonsággal rendelkezik a magas inulin tartalmú 100% tisztaságú természetes kókuszcukor is.

 

 

Forrás:

Tóth Gábor: Az egészséges bélflóra
Dr. Csiki Zoltán: Probiotikumok 1.
Dr. Decsi Tamás: A prebiotikumok szerepe a táplálkozásban
Dr. Polgár Marianne Gasztroenterológus: A probiotikumok és prebiotikumok hatása a bélflóra kialakulásában

Ez a cikk fontos lehet barátaidnak is, oszd meg velük.

FACEBOOK
GOOGLE
http://biokokusz.hu/tudastar/pre-es-probiotikumok/
TWITTER
PINTEREST
PINTEREST