Sokan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a pálmaolaj fogyasztása előnytelen egészségünk szempontjából. A pálmaolaj kifejezést sok esetben általánosságban használják, ezért vannak, akik nem tudják, hogy a kókuszolaj (kókuszzsír) és a pálmaolaj (pálmazsír) között óriási a különbség.

kókuszolaj

Az olajpálmák, amelyek narancsszínű gyümölcséből a pálmaolajat, a magból pedig a pálmamagolajat nyerik, az egyenlítő mentén ipari ültetvényeken, telepített növényekként élnek, jellemzően Borneo, Szumátra az Amazonas és a Kongó medencében.
Az ültetvények folyamatos terjeszkedése érdekében az eredeti erdei vegetációt teljesen mértékben kiirtják, amely több a környezetet károsító hatással is párosul.

A kókuszpálmák, amelyek terméséből a kókuszolajat sajtolják a trópusi tengerpartokon vagy 1-2 m-el a dagály szintje felett fekvő magas talajvizű, laza homokos területeken élnek.
A világ kókusztermelésének legnagyobb részét kis kiterjedésű, helyi ültetvények adják. A vezető kókusztermelők közé Fülöp-szigetek és Indonézia tartozik, de Burmában, Sri Lankán és Dél-Afrikában is nagyobb mennyiségben termesztenek kókuszdiót.

A pálmaolaj gyártása és annak feldolgozása a multi cégek egyik legjövedelmezőbb üzlete, mert a világpiacon messze a legolcsóbb növényi olajok egyike, ezért hatalmas mennyiségekben kereskednek vele.
A mennyiség viszont a minőség rovására megy, mert jelentős tömegű az általánosan használt pálmaolaj felhasználása oxidált állapotban, amely biokémiai és fiziológiai funkcióit tekintve potenciális veszélyt jelent szervezetünk számára.
A pálmaolaj ebben a formájában számtalan készítményben megtalálható, mert előnyös kémiai tulajdonságai miatt sokoldalúan felhasználható. Adalékanyagként élelmiszerekben (desszertekben és valamennyi készételben) valamint kozmetikumokban is.
Kisebb mennyiségben a finomított kókuszolajat is használják a fenti célokra.
Táplálkozásunk szempontjából vizsgálva a zsírok, olajok szervezetünk számára nélkülözhetetlenek, mert fontos szerepet töltenek be testünk strukturális felépítésében és anyagcseréjében, bár az elfogyasztott zsírfélék mennyisége, fajtája, minősége és aránya döntően befolyásolja szervezetünk egészségi állapotát. A kókuszolaj és a pálmaolaj zsírsav összetétele alapján gyors felszívódású, könnyen emészthető, ami miatt kiemelt jelentőségűek.
A finomítatlan pálma- és kókuszolaj önmagában jelentős beltartalmi értékekkel rendelkezik, magas vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalommal bírnak, ezért számos egészségügyi előnye lehet, mivel csökkenthetik különböző betegségek kialakulásának kockázatát.
A hidegen sajtolt extra szűz pálmaolaj esetében is érvényesülnének a szervezetre jótékonyan ható tulajdonságok, viszont a boltok polcain a finomított formáját találjuk.

A hidegen sajtolt extra szűz kókuszolaj jótékony hatása közismert tény, de a kókuszolajok nagy többségének gyártása is ipari szinten történik, amelyek szintén nagymértékű finomítási eljáráson mennek keresztül.
A kiindulási pont a copra, amely a szárított kókusz, esetükben a végtermék nem felel meg a szűz kókuszolaj elnevezésnek.
A valós szűz vagy extra szűz kókuszolajat a frissen szüretelt kókuszból hidegen sajtolják nem pedig a copraból.
Egy megbízható márka esetében a feldolgozás során nem használnak vegyszereket és oldószereket a nagyobb olajhozam érdekében.
A BANABAN márkát képviselő bio kókuszból készült termék gyártója gondoskodik az általunk elvárt magas minőségről és színvonalról, minthogy ezt ügyfeleik is elvárják, amikor a termékeket megvásárolják tőlük.

A legjobb minőségű, valamint az egészségünk szempontjából fogyasztásra ajánlható étolajnak és egyéb más késztermékek összetevőjeként a hidegen sajtolt bio extra szűz olajok tekinthetők.
A bio minősítést a gyakori vegyszerezés miatt fontos szem előtt tartani.

További összefüggésekről és a gyártás menetéről bővebben.

Ez a cikk fontos lehet barátaidnak is, oszd meg velük.

FACEBOOK
GOOGLE
http://biokokusz.hu/cikkek/kokusz-es-palmaolaj/
TWITTER
PINTEREST
PINTEREST